Hazai és külföldi kutatási eredmények alapján a digitális eszközök használata minden korcsoportban egyre elterjedtebb és egyre fiatalabb korosztályokat érint. A kutatások eredményei azt is kimutatták, hogy a gyermekek eszközhasználata nagyban függ a szülők saját képernyő-idejétől és eszközhasználatától.

A Dél-dunántúli Vizsgálatban a digitális eszközhasználati szokásaikra vonatkozóan arról kérdeztük az anyákat, hogy az elmúlt héten mennyi időt töltöttek digitális eszközökkel (televízió, mobiltelefon, laptop/számítógép). Az anyák által leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon (93,9 százalék) volt, ezután következett a televízió, melyet az anyák 78,2 százaléka nézett. A legkevesebben (35,1%) a laptop/számítógép használatot jelölték meg. Az anyák átlagosan 98,4 percet használták mobiltelefonjukat a lekérdezés előtti héten és 87,2 percet néztek televíziót.

A gyermekek médiahasználatára vonatkozóan elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyéves gyermekeknek van-e már tapasztalata bármilyen digitális eszközzel. Az anyák 82,9 százaléka számolt be arról, hogy gyermekének már van tapasztalata valamilyen digitális eszközzel. Az anyák iskolai végzettségét tekintve a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségű anyák gyermekei nem használtak még ilyen eszközöket.

Az eszközhasználat tekintetében a gyermekek körében a televízió volt a leggyakrabban használt eszköz. A gyermekek 66,2 százaléka nézett televíziót, utána következett a mobiltelefon (37,3%), a laptop/számítógép (16,6%) és végül a tablet (6,9%). Az egyéves gyerekek naponta átlagosan 43,2 percet nézték a televíziót, és az általuk televíziónézéssel töltött idő szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott az anyák televíziónézési idejével. Minél több időt töltött tehát az anya televíziónézéssel, annál több időt töltött vele a gyermeke is. A valamilyen digitális eszközöket használó gyermekek összesített eszközhasználatának átlagos napi időtartama 47,5 perc volt.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként vélekednek az anyák a digitális eszközhasználatról. Ennek kapcsán azt mértük fel, hogy milyen mértékben értenek egyet (1 = egyáltalán nem értek egyet, 5 = teljes mértékig egyetértek) az általunk feltett, a gyermekek digitális eszközhasználatával kapcsolatos, az anyára és gyermekre vonatkoztatható öt állítással. Az anyák összességében csak kis arányban értettek egyet a megfogalmazott állításokkal. Az állítások átlagértékeit tekintve leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy a digitális eszközhasználat nagyon élvezetes gyermekük számára (átlag = 2,8). Ezt az azzal való egyetértés követte, hogy a gyermekek eszközhasználata lehetőséget teremt számukra a dolgaik elvégzésére (átlag = 2,1). A válaszok alapján kevesen gondolták úgy, hogy a digitális eszközök megnyugtató hatással bírnak a gyermekük számára, vagy, hogy jót tesznek az idegrendszernek. Minél pozitívabban vélekedtek összességében az anyák a gyermek digitális eszközhasználatáról, annál több időt töltöttek a gyermekeik televíziónézéssel valamint mobiltelefon és laptophasználattal.

Az eredményeink alapján látható, hogy az egyéves gyermekek körében is jellemző a digitális eszközök használata, habár e tekintetben a korosztályban jelentős különbségek figyelhetők meg. Ezek az eltérések pedig részben az anyák saját eszközhasználati szokásaival, valamint a gyermeki digitális eszközhasználatról kialakított vélekedésükkel magyarázhatók.

Az egyéves gyermekek fejlődését fókuszba helyező Dél-dunántúli Vizsgálat módszertani hátteréről és eredményeiről, valamint a gyermekek digitális médiahasználatáról, az Egyéves kori mérések. Jelentés a Dél-dunántúli Vizsgálatról. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat című kötetben és annak Balogh Eszter és Lábadi Beatrix által közölt 2.5. fejezetében olvashatnak részletesebben.