Kapcsolódó kutatások

Magyarországi előzmények

Számtalan kutatás történt a múltban és zajlik akár jelenleg is Magyarországon, amelyek valamilyen szempontból a Kohorsz ’18 előzményeinek tekinthetők.

A Népességtudományi Kutatóintézetben a rendszerváltás környéki években több, – részben longitudinális jellegű – kutatás készült a gyermeket vállaló családok speciális demográfiai viszonyok között élő csoportjairól. A 60-as években vette kezdetét a házassági longitudinális vizsgálat, amely keretei között évtizedenként, összesen három felmérés történt. 1983-ban reprezentatív kutatást indított az intézet a fiatalkorú anyák felmérése céljából (amelyet 1993-ban követett egy második felmérési hullám), 1985-ben zajlott a nagycsaládos vizsgálat, 1996-ban pedig az egyszülős vizsgálat.

Az OLGYV a várandósság időszakától 18 éves korig követte nyomon magyarországi gyermekek fejlődését. A vizsgálatot a KSH indította, Joubert Kálmán vezetésével. Az adatfelvétel és a mintatelepülések kiválasztása a védőnői hálózatra támaszkodva történt. A felmérés az 1979 novembere és 1982 decembere között várandós gondozásra jelentkező nők körében vette kezdetét, amelyet több mint 40 adatfelvétel követett. A kezdeti, országosan reprezentatív minta közel 6300 gyermeket tartalmazott. A vizsgálat eredményeiből számos, elsősorban egészségügyi és antropometriai témájú publikáció készült. A kutatás nyomán az egészségügyben rendszeresen hasznosított növekedési referencia értékek, percentilis ábrák és Fejlődési lapok születtek.

A kutatás az OLGYV kisebb létszámú almintáján, az 1982 január 1. és 1983 szeptember 30. között Budapesten született gyermekek 2 százalékos, 443 fős reprezentatív mintáján indult. Ezt öt további adatfelvétel követte, 1985-ben, 1988-ban, 1990-ben, 1994-ben és 2004-ben. A vizsgálat során főként szociodemográfiai és pszichológiai sajátosságokat mértek fel. A felmérést az MTA Pszichológiai Intézetének Fejlődéslélektani Osztálya indította, Ranschburg Jenő és Horváth István vezetésével. Sajnos az adatok feldolgozottságának mértéke igen alacsony.

Az MHP és a hozzá kapcsolódó HÉV vizsgálat első szakasza mintegy 2000 hazai háztartás körében, 1991 és 2001 között zajlott, amely időszakban hat felmérés történt Az MHP a BKE Szociológiai Tanszéke, a KSH és a TÁRKI együttműködésében valósult meg, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Tóth István György és Sik Endre vezetésével. Ezt követően 2007-ben a Háztartások Életút Vizsgálata (HÉV) vizsgálat során még egyszer újra felkeresték a minta elérhető tagjait. A kutatás fókuszában a háztartások társadalmi-gazdasági és munkaerőpiaci helyzete állt.

Az ÉF panelfelvétel a hazai népesedési helyzet átalakulásáról és ennek okairól gyűjt adatokat, a Generations and Gender (GGP) nemzetközi vizsgálatsorozat keretében. A magyarországi vizsgálatot a KSH NKI indította, Spéder Zsolt és Kapitány Balázs vezetésével. A program 2001-ben, több mint 16 000, 18-75 év közötti válaszadó részvételével vette kezdetét, amelyet mindezidáig öt további adatfelvétel követett. A kutatási kérdőív rendkívül szerteágazó, magában foglalja többek között a családi események, egészségi állapot, munkavállalás, nyugdíjba vonulás, megélhetési viszonyok, közérzet és aggodalmak témaköreit.

A BCsV az MTA Pszichológiai Intézetében, 1996-ban, Gervai Judit és munkatársai vezetésével útjára indult felmérés. A kutatás során 103 első gyermekét nevelő családban vizsgálták a gyermek neme, egyes genetikai jellemzői, temperamentuma, anyai és apai viselkedés, valamint apához és anyához való korai kötődés minősége közötti összefüggéseket, összesen három felmérési hullámban. A kutatás úttörő eredményeket szolgáltatott a hazai kötődéskutatás számára, valamint számtalan mérőeszköz kidolgozásával és adaptálásával járult hozzá a jövőbeni pszichológiai kutatások megvalósulásához.

A Koragyermekkori program 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát fokozó TÁMOP 6.1.4. kiemelt projekt, amelyet a GYEMSZI és az OTH által alkotott konzorcium valósított meg, 2012 decembere és 2015 márciusa között. A program a gyermekek optimális fejlődésének átfogó támogatását tűzte ki célul, melynek részeként a szakértők korszerű szűrőrendszert alakítottak ki. A program magában foglalta a gyermekek alapellátását végző szakemberek képzését és szülői tájékoztató anyagok elkészítését. A program számos szakmai útmutatót és összefoglalót eredményezett, amelyek itt érhetők el.

Az Egészséges Utódokért Projekt a Heim Pál Gyermekkórház által kezdeményezett hazai kutatás, amelynek adatfelvétele 2010-2011 között, 1164 család részvételével zajlott. A kutatás célja a 0-3 éves gyermekek regulációs zavarainak felmérése volt, különös tekintettel a sírás, az evés, és az alvás problémáira. A projekt a koragyermekkori regulációs nehézségek előfordulási gyakoriságát, és a zavarok hátterében álló kockázati és védőfaktorok jelentőségét vizsgálta.

Külföldi kohorszkutatások

Habár Magyarországon a Kohorsz ’18 az első nagyléptékű és átfogó születési kohorszvizsgálat, a világban a 20. század közepétől kezdődően több hasonló kutatás is indult. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.

Nagy-Britannia

Az MCS 19 000 olyan gyermek életét követi nyomon, akik 2000-2001-ben születtek Nagy-Britanniában. Ez a legfrissebb kutatás a világhírű brit nemzeti longitudinális születési kohorszvizsgálatok sorában. Vizsgált témakörei igen széleskörűek: az oktatásban való szülői részvételtől kezdve, a gyerekek pszichológiai és mozgásfejlődésén keresztül, az egészségen és a társas környezeten át kutatási témák tág körét öleli fel.

A BIB 2007-ben indult és 13 500 Bradford városában született gyermeket követ a várandósság időszakától felnőttkorig. Bradfordban komoly probléma a szegénység, a társadalmi kirekesztés, egyes gyermekkori betegségek itt fordulnak elő a legnagyobb arányban Nagy-Britanniában. A BIB legfőbb célja az ehhez vezető okok feltárása és az életkörülmények javítása a helyi közösségekkel, egészségügyi rendszerrel és közpolitikai döntéshozókkal együttműködésben.

Az ALSPAC, más néven „Children of the 90s" a Bristoli egyetem által vezetett hosszú távú kohorszkutatás, amelybe 14 000 várandós anyát vontak be 1991 és 1992 során. A Bath és Bristol környékén élő résztvevő családok részletes genetikai adatot és a környezetükre vonatkozó információkat osztottak meg a kutatással, mely főként a gyermekek egészségének és fejlődésének nyomon követését tűzte ki céljául.

A GUS két nemzedéket követ a korai gyermekkortól a tinédzserkorig: 8000 gyermeket, akik 2002 és 2005 között születtek, valamint 6000 olyan gyermeket, akik 2010 és 2011 között születtek. Az információgyűjtés célja a helyi közszolgáltatások minőségének javítása a gyermekek és családjaik jólléte érdekében. A kutatás társadalomtudományi irányultságú, központi kérdései a családok demográfiai jellemzőivel, az oktatási és gyermekgondozási rendszerrel, a gyermekek szocializációjával kapcsolatosak.

Írország

A GUI 2006-ban indult, és két nemzedéket követ: 8000 gyermeket kilenc éves koruktól („gyermek-kohorsz") és 10 000 gyermeket kilenc hónapos koruktól („csecsemő-kohorsz"). A kutatás társadalomtudományi hangsúlyú: a gyermekek kulturális, társadalmi és gazdasági környezetéről, fejlődésükről és jólétükről gyűjt információkat. Legfőbb célja, hogy javítsa a gyermekek és a családok számára elérhető közszolgáltatások minőségét Írországban.

Norvégia

A MoBa 110 000 várandós nőt és megszületett gyermeket követ nyomon, akik 1999 és 2008 között csatlakoztak a kutatásba. A kohorszvizsgálat célja, hogy információkkal szolgáljon az anyák és gyermekeik egészségét befolyásoló környezeti és egyéb hatásokról. A kérdőíves adatfelvétel mellett a kutatás erőteljesen támaszkodik biológiai mintákra, és az egészségügyi ellátórendszer adminisztratív adatainak bekapcsolására.

Dánia

A DNBC fő célja az, hogy azonosítsa a magas kockázatú terhességek okait, valamint a gyermekkori egészség és betegségek (mentális problémák, allergia, asztma) magzatkori meghatározóit. Anyákat és gyermekeik felnövekedését követi nyomon. A kutatás 1999-ben indult el, és 2002-re érte el a célként kitűzött, 100 000 fős résztvevői létszámot. A kutatás a kérdőíves adatfelvétel mellett biológiai mintákat is gyűjt, valamint az egészségügyi ellátórendszer adminisztratív adatait is felhasználja.

Hollandia

A Generation R kutatásba csaknem 10 000 várandós anya kapcsolódott be 2002 áprilisa és 2006 januárja között. A felmérés Rotterdam városának többnemzetiségű születési kohorszát követi nyomon. Arra törekszik, hogy információkkal szolgáljon az egészségügyi ellátás és ezáltal a várandós nők és gyermekeik egészségének javításához. A holland kutatócsoport 2017 tavaszán újabb vizsgálatot indított Generation R Next néven, amely már a fogantatás előtt vizsgálja a leendő anyák egészségét.

Franciaország

Az ELFE több mint 18 000, 2011-ben Franciaországban született gyermek fejlődésének, egészségének és szocializációjának alakulását követi nyomon, a várandósságtól serdülőkorig. Főbb kutatási témái: népesedés és család; szocializáció és oktatás; gazdaság és szegénység; etetés és táplálkozás; mozgásfejlődés és mentális egészség; egészségügyi ellátás; légzőszervi megbetegedések, asztma és allergia; balesetek és traumák; vegyi ártalmak; fizikai ártalmak; környezeti szennyezések.

Németország

A NEPS az egyik legnagyobb panel kutatás Európában. 2009 és 2012 között több, mint 60 000 résztvevőt vont be az adatfelvételbe. Több gyermek- és kamasz-, valamint egy felnőtt-nemzedéket is nyomon követ. Az oktatás szerepét vizsgálja az életút során; a kompetenciák fejlődéséről, a tanulás folyamatairól, az oktatási döntésekről, és az oktatás megtérüléséről gyűjt adatokat, az oktatás formális, informális és nem-formális keretei között egyaránt. Az adatok elemezhetők demográfiai, oktatáskutatási, közgazdasági, pszichológiai és szociológiai nézőpontból is. A kutatás célja a szakpolitikai döntéshozás támogatása.

Ausztrália

Az LSAC kutatásban több, mint 10 000 gyermek vesz részt. A felmérés 2004-ben indult, és két nemzedéket követ, az egyiket 3-15 hónapos, a másikat 4-5 éves kortól. A célja az, hogy megvizsgálja a sajátos ausztrál társadalmi és kulturális környezet hatását a következő generáció fejlődésére, és támogassa a gyermekfejlődés kora gyermekkortól kamaszkorig tartó időszakának alaposabb megismerését.

Amerikai Egyesült Államok (USA)

Az ECLS 14 000 gyermek felnövekedését követi nyomon, akik 2001-ben születtek az Egyesült Államokban. A kutatás fő célja a gyermekek egészségének és fejlődésének leírása, valamint az oktatás és a gyermekgondozási rendszer elemzése. A kutatás során nagy hangsúlyt fektetnek továbbá az etnikai kisebbségek, az ikrek és az alacsony és nagyon alacsony születési súlyú gyermekek almintáinak megismerésére.

Kanada

Az NLSCY kanadai gyermekek fejlődését, jólétének alakulását követte a születéstől a korai felnőttkorig. Az adatfelvételekre 1994 és 2009 között, kétévente került sor, 23 000 gyermek részvételével. A kutatásban összegyűjtött információk hasznosnak bizonyultak számos közpolitikai döntés támogatására, a felsőoktatási felvételi és ösztöndíjrendszer kialakításától kezdve a családtámogatások, az egészségügyi ellátórendszer és az oktatási rendszer reformjáig.