A következőkben megválaszolunk néhány, a Kohorsz ’18 kapcsán felmerülő kérdést. Ha Önnek további kérdései lennének, akkor bátran keressen fel minket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen!
- A Kohorsz ’18 kutatás célja egy Magyarországon született gyermekgeneráció és családjaik életének végigkövetése a várandóssági életszakasztól kisgyermekkorig: vizsgálni, hogyan befolyásolják a gyermekek életútjait családi hátterük, életfeltételeik, fizikai és társas környezetük, testi és lelki fejlődésük, egészségi állapotuk.
- A kutatást a KSH Népességtudományi Kutatóintézet végzi, együttműködve a védőnői hálózattal, az Inspira Research Kft.-vel, valamint számos külső szakértővel (lásd Munkatársak és Tanácsadó Testületek).
- A kohorsz szó emberek olyan csoportját jelenti, akik egy időpontban élnek meg egy-egy életeseményt. A Kohorsz ’18 kutatás születési kohorszvizsgálat, hiszen olyan gyermekek kerülnek a mintába, akik várhatóan azonos időszakban, 2018. április 1. és 2019. április 30. között születnek majd. A kutatás nevében szereplő 18-as szám az indulás és az első, várandós adatfelvétel évére utal (de a kutatásba kerülő babák egy része 2019-ben fog megszületni).
- A világ számos országában zajlott vagy zajlik a Kohorsz ‘18-hoz hasonló kutatás (lásd Kapcsolódó kutatások), Közép-Kelet Európában azonban még nem indult ilyen nagyszabású és több tudományterületet összefogó születési kohorszvizsgálat. Emiatt a régióban most először nyílik lehetőség arra, hogy sok szempontot figyelembe véve ismerhessük meg a gyermekek fejlődését, felnövekedését. A Kohorsz ‘18 a nemzetközi vizsgálatok között is kiemelkedik azzal, hogy - a védőnői hálózatnak köszönhetően - már születés előtt megismerhetjük a családot, ahova a gyermek érkezik.
- A Kohorsz ‘18 kutatás résztvevőinek körét bizonyos védőnői körzetek matematikai-statisztikai módszerekkel történő kiválasztásával határoztuk meg. Ezekben a körzetekben minden várandóst felkérünk a részvételre, akiknek gyermeke várhatóan 2018. április 1. és 2019. április 30. között születik majd. A körzetek kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a mintába kerülő várandósok kicsiben leképezzék az ország összes várandósát. Ahhoz, hogy a résztvevők köre sokszínű maradhasson és minél többféle véleményt megismerhessünk, rendkívül fontos, hogy a felkért várandósok részt is vegyenek a kutatásban. A felmérés során a kutatásba került gyermekek és családjaik az ország összes ebben az időszakban született gyermekét képviselik majd.
- Igen. A kijelölt körzetek a kutatás induló mintáját határozzák meg, így ha Ön szívesen részt vesz a kutatásban és megválaszolja az Önt felkérő védőnőnek a várandósságkori kérdőívet, úgy Ön és gyermeke a későbbiekben is a Kohorsz ‘18 résztvevői közé tartoznak majd. Fontos, hogy költözése esetén tájékoztassa intézetünket új címéről, hogy a későbbiekben is fel tudjuk venni Önnel a kapcsolatot! Ennek lehetőségeiről itt olvashat bővebben.
- A kutatás során ugyanazon családok kérdőíves felmérése zajlik, több időpontban. A kutatás jelenlegi szakaszában öt kérdezésre nyílik lehetőség. Az első két kérdőívet a védőnő kérdezi le, a várandósság során és a gyermek féléves korában. Az ezt követő másfél- és hároméves kori kérdezést az Inspira Research Kft. kérdezőbiztosai végzik majd. Emellett szeretnénk egy rövidebb interjút készíteni akkor, amikor a gyermekek intézménybe kerülnek. A felmérések az édesanyával/nevelőanyával/elsődleges gondozóval történő szóbeli beszélgetést, és az önkitöltős kérdőív kitöltését jelentik. A résztvevők beleegyezésével egészségügyi és adminisztrációs adatokat is becsatornázunk az adatbázisba. A kutatás nem jár külön orvosi vizsgálatokkal sem a várandós, sem a születendő gyermek számára.
- A Népességtudományi Kutatóintézet a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetével együttműködésben valósítja meg a Dél-dunántúli Vizsgálatot. Ennek keretében a kohorszvizsgálat egy területileg lehatárolt almintáján, egy speciális, a gyermekek képességeinek fejlődését a középpontba állító vizsgálatra kerül sor a gyermekek egyéves korában.
- A Kohorsz ‘18-hoz hasonló kutatások előnye, hogy nyomon lehet követni a kutatásban résztvevő gyermekek életútját, így ténylegesen láthatók a gyermekek élettörténetei, a fejlődésükben szerepet játszó ok-okozati összefüggések. Ha mindig másokat kérdezünk, akkor a múltról csak pontatlanabb visszaemlékezésekből kaphatunk képet, míg ha ugyanazokat keressük meg időről-időre, akkor sokkal részletesebben látható az életút. Így sok szempontból vizsgálható, hogy mi segíti elő vagy éppen hátráltatja a gyermekek fejlődését. Az életutak vizsgálata természetesen csak összesített adatokon történik, mindig a gyermekek egyes csoportjaira vonatkozóan. Ugyan a kutatás jelenlegi finanszírozási szakasza 2022-ig tart, hosszú távon természetesen akkor a leghasznosabb egy születési kohorszvizsgálat, ha a gyermekek felnövekedését egészen felnőtt korukig tudják követni a kutatók, így mi is azt tervezzük, hogy bár ritkább időközökkel, de később is felkeressük a mintába került gyermekeket az életútjuk fontosabb időszakaiban. Ennek részleteiről a kutatás előrehaladása során tájékoztatjuk résztvevőinket.
- A Kohorsz ‘18 elsősorban társadalomtudományi kutatás, azonban más, a gyermekek fejlődése szempontjából kiemelkedően fontos tudományágakat (pszichológia, közgazdaságtudomány, egészségügy) is magában foglal. Alapvető célunk, hogy megismerjük a születendő gyermek családját, így az első kérdőív az apára és a testvérekre vonatkozó kérdéseket is tartalmaz. Emellett kitérünk a háztartásra, annak anyagi helyzetére, és részletesebben foglalkozunk az édesanya egészégi állapotával, érzéseivel, várakozásaival és terveivel. A későbbiekben szeretnénk képet kapni a születendő gyermek fizikai és kognitív fejlődéséről, és minden olyan tényezőről, ami ezt befolyásolhatja, így például a szülés körülményeiről, a család változásáról, a családon belüli szerepek alakulásáról és az édesanyák munkavállalásáról is.
- Bár nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek fejlődését az anya és az apa szempontjából is lássuk, arra sajnos nincs lehetőségünk, hogy minden adatfelvételi szakaszban mind az édesanyákkal, mind az édesapákkal készítsünk interjút. Terveink szerint a másféléves-kori felméréskor keressük meg az apákat egy közvetlenül nekik szóló kérdőívvel, a többi kérdezéskor pedig az anyától kérünk rá vonatkozó információkat.
- A kutatást az adatvédelmi és statisztikai törvény betartásával végezzük. Ahhoz, hogy az Ön kérdőívre adott válaszait, és az egészségügyi ellátórendszerben keletkezett adatait kezelhessük, beleegyező nyilatkozat aláírására kérjük. A nyilatkozat aláírásával igazolja, hogy ismeri a kutatás menetét és úgy dönt, hogy vállalja a benne való részvételt. A nyilatkozatról és az adatvédelmi elveinkről bővebben az Adatvédelem menüpont alatt olvashat.
- A védőnő minden magzathoz kiad egy hatjegyű azonosítószámot, ami végig kíséri a gyermeket a kutatás során. Ez az azonosítószám teszi lehetővé, hogy a kutatók által használt adatbázis ne tartalmazzon személyes adatokat, továbbá szükséges ahhoz, hogy az egyes kutatási adatbázisok (így például a várandós korban kitöltött kérdőív válaszai és az önkitöltős kérdőív válaszai) személyes adatok nélkül összekapcsolhatók legyenek.
- A kutatás lényege, hogy ugyanazokat a családokat, gyermekeket tudjuk bizonyos időközönként újra és újra felkeresni. Az Ön címére, telefonszámára, egyéb elérhetőségére kizárólag abból a célból van szükség, hogy a további adatfelvételek alkalmával a védőnő (illetve később a kérdezőbiztos) fel tudja Önt keresni, esetleg előzetesen időpontot tudjon egyeztetni. Az Ön lakcímét és elérhetőségét a kérdőíves válaszaitól elkülönítve, harmadik fél számára nem hozzáférhető adatbázisban tároljuk, és kizárólag a kapcsolattartás céljára használjuk fel.
- Az anya személyes adatai és TAJ száma (amely kezdetben azonosítja a születendő gyermeket) és később a gyermek személyes adatai teszik lehetővé az egészségügyi, állami közszolgálati és közigazgatási adminisztrációs adatok adatbázisba kapcsolását. Az adatkapcsolás révén közvetlenül tudunk az adatbázisba olyan kiemelkedően fontos adatokat becsatornázni, mint a várandósgondozás és a szülés körülményei, vagy a bölcsődébe/óvodába/iskolába iratkozás. Az adatkapcsolás csökkenti a válaszadó terheit, hiszen így ezeket az adatokat nem szükséges Öntől külön megkérdeznünk, helyette személyes adatai révén tudjuk őket elkérni a vonatkozó intézményektől, végül pedig a kutatási azonosító segítségével beillesztjük őket a kutatási adatbázisba. Ebben, a kutatók számára hozzáférhető adatbázisban már sem a TAJ szám, sem egyéb személyes azonosításra alkalmas adat nem szerepel.
- A kutatási adatok a kutatási azonosítóval megjelölve egy összesített adatbázisba kerülnek, amely nem tartalmaz személyes adatokat. Ezek tudományos elemzése csoportosítva, statisztikai módszerekkel történik majd. A személyes adatokat (név, lakcím, TAJ szám) egy, a kutatási adatoktól elkülönített, zárt adatbázisban fogjuk tárolni, és a kutatói stáb csak erre felhatalmazott kutatói kezelhetik őket, az adatvédelmi törvényeknek megfelelően.
- A mintába kerülő gyermekek különlegesek, hiszen az ő életükön keresztül ismerjük meg a magyarországi gyermekek felnövekedését, a kisgyermekes családok életkörülményeit. A szülők a kérdőívek megválaszolásával hozzájárulnak ahhoz, hogy több tudományterület is képet kapjon a gyermekek fejlődését elősegítő tényezőkről, arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a hátrányokat, támogatni a fejlődést. A kutatásban résztvevő családok folyamatos tájékoztatást kapnak a Kohorsz ‘18 eredményeiről. Továbbá a honlapunkon és a Facebook oldalunkon keresztül is mindig törekszünk arra, hogy olyan információkat, híreket, ajánlásokat osszunk meg a válaszadóinkkal, ami segítheti őket a hétköznapokban, és választ adhat a kisgyermekek fejlődésével kapcsolatos kérdéseikre.
