Többgenerációs gyermekfelügyelet: a nagyszülők szerepe a kisgyermeket nevelő családok életében címmel jelent meg a közelmúltban Ökrös Fruzsina tanulmánya, a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat hároméves adatfelvételére építve. A Korfa 2025. évi első számában megjelent rövid tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen gyakorisággal, milyen formában kapcsolódnak be a nagyszülők a gyermekgondozásba, és ebben milyen társadalmi-gazdasági különbségek figyelhetők meg.
Az informális gyermekfelügyelet kiemelkedő jelentőséggel bír Magyarországon, különösen azon családok esetében, ahol a formális ellátórendszerek korlátozottan érhetők el. Az Európai Unióban a gyermekes háztartások több mint fele nem vesz igénybe intézményes vagy egyéb professzionális szolgáltató által nyújtott gyermekfelügyeletet (Eurostat, 2018) – Magyarországon e tendencia mögött gyakran a nagyszülők aktív szerepvállalása áll.
A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat hároméves adatfelvétele alapján a hároméves gyermeket nevelő családok 96 százalékában van életben lévő nagyszülő, akik közül legalább az egyik a családok 93 százalékában minimum havonta egyszer találkozik is az unokákkal. Azokban a családokban, ahol az anyák legalább heti rendszerességgel számíthatnak a nagyszülők segítségére a gyermekfelügyeletben (N=2887), leggyakrabban heti egy napos támogatásról van szó, ami az esetek 46 százalékát teszi ki. A megkérdezettek 20 százaléka arról számolt be, hogy a nagyszülők hetente két alkalommal vesznek részt a gyermekfelügyeletben, míg 10 százalék esetében ez az időtartam három napra terjed ki. Hasonló arányban – szintén a válaszadók mintegy tizedénél – a nagyszülők mindennapos jelenléte is jellemző.
A nagyszülők nemcsak a gyermekfelügyeletben vesznek részt, hanem egyéb módokon is segítik a kisgyermekes családokat. Leggyakrabban olvasnak a gyermeknek vagy tanítgatják őt: 33 százalékuk heti rendszerességgel, 13 százalékuk pedig ennél is gyakrabban. Az, hogy ruhát vagy játékot vásároljanak a gyermeknek leginkább havi rendszerességgel fordul elő (43%-uk esetén), és kisebb részük szintén havi szinten nyújt a családnak anyagi támogatást (17%), vagy segít be a háztartás körüli teendőkbe (14%).
A nagyszülői támogatás intenzitása összefüggést mutat az anyák iskolai végzettségével, munkaerőpiaci státuszával, párkapcsolati helyzetével, jövedelmével és lakóhelyével is. Az alacsonyabb végzettségű, kisebb településen élő vagy egyedülálló anyák esetében gyakoribb a rendszeres, akár napi szintű nagyszülői segítség.
A témában részletesebb elemzést a hamarosan megjelenő, hároméves kori eredményeket összegző Kutatási Jelentések kiadványunkban közlünk majd.
A hivatkozott tanulmány és további források:
Ökrös F. (2025). Többgenerációs gyermekfelügyelet: A nagyszülők szerepe a kisgyermeket nevelő családok életében. Korfa, 2025/1. szám.
Eurostat (2018). Population with childcare responsibilities by use of childcare services and labour status [lfso_18cusels] URL: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfso_18cusels/default/table?lang=en
Nyitókép: OpenAI ChatGPT (DALL·E)