A féléves adatfelvétel folyamán megkérdeztük a résztvevő anyákat vallásukról és felekezeti hovatartozásukról, hogy képet kaphassunk a gyermekek családi környezetéről ilyen perspektívából is. A vallási felekezethez való tartozással foglalkozó kérdésnél felsoroltuk Magyarország 12 legnépesebb felekezetét, illetve lehetőséget hagytunk az egyéb vallás megadására és egy „nem tartozom vallási felekezethez” kategóriát is készítettünk.

A válaszok alapján az anyák 44,1 százaléka római katolikus felekezethez tartozónak vallja magát, 12,7 százaléka reformátusnak és 8,8 százaléka egyéb valláshoz tartozónak. Az anyák mintegy egyharmada (34,3%) bevallása szerint nem tartozik vallási felekezethez. Azonban a 21. században a felekezeti hovatartozás felvállalása nem feltétlenül jár együtt az egyházias vallásossággal, és ez igaz Magyarországra is. Az eredmények alapján a hagyományos történelmi egyházakhoz tartozók csupán 11-15 százaléka vallotta magát az adott egyház tanításait követő módon vallásosnak. A nagy történelmi egyházakhoz tartozók többségben  a „vallásos vagyok a magam módján” állítással értettek egyet leginkább (a válaszadók kétharmada), de azoknak az aránya sem elhanyagolható, akik egy felekezeti hovatartozás felvállalása ellenére sem tartják magukat vallásosnak. Eltérő képet láthatunk a (neo)protestáns egyházakhoz (pl.: Hit Gyülekezete, Adventista, Baptista stb.) tartozók esetében: ennek oka, hogy ezekbe az egyházakba jellemzően nem beleszületnek, hanem betérnek a hívek . Éppen ezért nem meglepő, hogy ennek a csoportnak a többsége (56%) követi egyházának tanításait. A válaszok alapján a felekezethez nem tartozás vagy a válasz megtagadása sem feltétlenül jelent vallástalanságot; a felekezethez nem tartozó anyák 16,5 százaléka vallásosnak vallotta ugyanis magát a „maga módján”, míg közel 60 százalékuk jelölte be, hogy nem vallásos.

A vallási szertartásokon való részvétel esetében – bár a féléves kisgyermek nevelése megnehezíti a miséken, szertartásokon való részvételt – összességében elmondható, hogy a hagyományos egyházak hívei jellemzően gyengén kapcsolódnak egyházukhoz. Heti rendszerességgel misére vagy istentiszteletre az anyák mintegy 5 százaléka jár. Az országos átlagot a kis létszámú (neo)protestáns egyházak hívei húzzák fel, köreikben a kisgyermeket nevelő anyák több mint kétötöde jár hetente templomba. Havonta legalább egyszer szentmisére, istentiszteletre a római katolikus kismamák 11 százaléka jár, ez a görög katolikusok és a reformátusok esetében 13 százalék. Az anyák mintegy kétötöde nem jár templomba.

Összesítve az eredményeinket, ma Magyarországon a kisgyermekes édesanyák szűk többsége tartja önmagát vallásosnak, de nekik csupán szűk tizedük tekinthető egyházilag vallásosnak. A feltehetően egyháziasan vallásos körülmények között szocializálódó gyermekek mintegy 61 százaléka római katolikus, 17 százaléka református, és nem elhanyagolható a kisebb (neo)protestáns felekezetekhez tartozók aránya sem.

Az anyák vallásosságáról és felekezeti hovatartozásáról, valamint a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról” című kutatási jelentésünkben olvashatnak bővebben.