Kutatócsoportunk tagja, Kopcsó Krisztina "Szocioökonómiai státusz, digitális médiahasználat és kora gyermekkori fejlődés" című kutatási tervével támogatást nyert a 2023. évi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) posztdoktori pályázatán.

A kutatási projekt céljai: Az alacsony szocioökonómiai státusz szocio-emocionális és kognitív fejlődésre kifejtett kedvezőtlen hatását számos kutatás egybehangzó eredménye támasztja alá. A hatásmechanizmusra irányuló magyarázatok gyakran a szülői viselkedés különbségeit helyezik a középpontba. A Családi Stressz Modell elmélet szerint az anyagi nehézségek és feszültség elsősorban a szülők pszichológiai distressz szintjén és kapcsolati problémáin, valamint a megzavart szülői viselkedésen keresztül befolyásolják a gyermekek fejlődési kimeneteit, míg a Családi Befektetési Modell a szülők által a gyermekükbe fektetett pénz és idő fontosságát hangsúlyozza. A kora gyermekkori médiahasználat szerepét ebben a folyamatban mindeddig kevéssé vizsgálták, noha korábbi kutatások alapján a kora gyermekkori túlzott médiahasználat (1) meglehetősen gyakori, különösen az alacsony szocioökonómiai státuszú családok körében, (2) csökkenti a szülő-gyermek interakciók minőségét és mennyiségét, (3) fejlődési problémákkal függ össze. A tervezett kutatás célja tehát a kora gyermekkori digitális médiahasználat magyarországi jellemzőinek ismertetése, valamint a digitális médiahasználat gyermekfejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata, a Családi Stressz és a Családi Befektetési Modellekre épülő átfogó elemzések révén. A kutatás fő hipotézise szerint az alacsony szocioökonómiai státusz gyermekfejlődésre gyakorolt kedvezőtlen hatását az anyai pszichológiai distressz, a szülők közötti konfliktusok és a kevéssé optimális szülői bánásmód, ezen belül a túlzott médiahasználat közvetíti. A tervezett elemzések a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat felmérés öt hullámának adataira épülnek.

Projektidőszak: 2024. január 1. – 2027. február 28.

A 146797 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a PD_23 pályázati program finanszírozásában valósul meg.