A Kohorsz ’18 kutatásban a várandósoktól a szülés utáni terveik felől is érdeklődtünk. Ennek során megkérdeztük tőlük, hogy tervezik-e születendő gyermekük bölcsődéztetését, és ha igen, a gyermek mennyi idős korában kerülne erre sor? A beérkezett 5000 kérdőív előzetes adatai alapján azt mondhatjuk, hogy a mai magyar várandósok igen megosztottak ezen a téren: mintegy 45%-uk azt tervezi, hogy a gyermeket bölcsődébe adja, 51% az ezt nem tervezők aránya, 4% pedig bizonytalan.

A bölcsődéztetést tervezők mintegy 8%-a még nem tudja, hogy a gyermek mennyi idős korában szeretné őt intézménybe vinni. 9% azok aránya, akik csak igen későn, szinte már óvodás korban, a gyermek 2 és fél éves korában vagy később tervezik a bölcsődei beíratást. A bölcsődei ellátás igénybevételét tervezők kétharmada (64%) a gyermek kétéves kora környékén (19-29 hónapos korban, legjellemzőbben kétéves korban) tervezi bölcsődébe adni a gyermeket. A bölcsit tervezők további 12%-a 13-18 hónaposan, 6% egyéves korban íratná be gyermekét. Mindössze a válaszadók 1%-a tervezi, hogy gyermekét egyéves kora előtt adná bölcsődébe.

A bölcsődéztetési tervek nem meglepő módon erősen összefüggenek az anya családi háttérkörülményeivel: az első vagy második gyermeküket vállalók az átlagnál egyértelműen nagyobb arányban tervezik, hogy a születendő gyermeket bölcsődébe adják. Ezzel szemben a nagycsaládos, azaz három vagy több gyermekes várandósok alig negyede tervezi, hogy a születendő gyermek bölcsődés lesz.

Hasonlóan alacsonyak a bölcsődéztetési szándékok a fiatal (25 év alatti) várandósoknál, míg az idősebb várandósok körében az átlagnál gyakoribb a bölcsődei ellátás igénybevételének szándéka. A várandósság alatti tervekből az is látszik, hogy a magasabb iskolázottságú anyukák átlag feletti arányban tervezik a gyermek bölcsődébe íratását.

Az adatok arra is utalnak, hogy a szülők egy része belső indíttatásból tervezi a születendő gyermek bölcsődébe adását, nem tartva attól, hogy ez a gyermeknek nem ideális. Nem kevesen azonban külső – jellemzően anyagi, munkahelyi – kényszerből tervezik a bölcsődei ellátás igénybevételét. Ennek jele, hogy még azon várandósok bő negyede (26%-a) is bölcsődébe készül adni születendő gyermekét, aki egyébként úgy vélekedik, hogy a babának valójában az lenne a jó, ha az anya legalább hároméves koráig otthon maradna vele a munkába való visszatérés előtt.   

A kutatás következő adatfelvételei lehetővé teszik majd, hogy megvizsgáljuk a bölcsődével kapcsolatos tervek megvalósulását, a lehetőségek, igények és életkörülmények változását.