Korábbi cikkünkben röviden beszámoltunk a Kohorsz '18 kutatásban részt vevő várandósok partnerkapcsolati helyzetéről, jelen írásunkban pedig megvizsgáljuk, miként árnyalják a várandós szakasz (immár nagyobb számú) adatait a kutatás második hullámában kapott válaszok. Az összkép nem igazán változik. Mind a várandósság idején, mind a gyermekek féléves korában a nők nagyobb része házastársával élt együtt: a várandósság 7. hónapjában 54%, míg a gyermek féléves korában 57% válaszolta ezt (1. ábra). Élettársával a várandósok 42%-a élt, a baba születése után fél évvel pedig 39%-uk. A látogató párkapcsolatban – partnerként, de mégis külön - élők aránya ebben a közegben alacsony: a megkérdezett nők 2%-a, illetve 1%-a jelezte a két kérdezési időpontban, hogy van partnere, de nem élnek együtt.  Azon nők aránya, akiknek egyáltalán nem volt partnere, mindkét felméréskor 2 % volt.

Mi is történt pontosan a várandósság hetedik hónapja és a gyermek féléves kora között eltelt, körülbelül nyolc hónap alatt? Azon túl, hogy a párkapcsolat formáját tekintve meglehetősen kevés változással jár ez a korai gyermekvállalási időszak, ez a kevés változás is inkább a formálisabb kapcsolati jelleg – a házasságkötés – erősödése felé mutat.  A fentiekből is látjuk, hogy a gyermek megszületése utáni első félévig a házasságban élők aránya emelkedett (54%-ról 57%-ra), miközben az élettárssal élőké nyilván ugyanilyen arányban csökkent.

A kapcsolatok tehát a gyermek születése körüli időszakban elmozdultak kissé a házasságkötés felé. Ezt mutatják azok a válaszok is, amelyekben a féléves gyermeket nevelő anyák maguk számolnak be partnerkapcsolati helyzetük változásáról a legutóbbi megkeresés (a terhesség hetedik hónapja)  óta. A féléves kutatási szakasz első 1500 válaszadójának[1] többsége,  94%- a azt jelezte, hogy sem a partnerük személye, sem a kapcsolatuk helyzete nem változott (2. ábra).  Körükben a többség (59%) úgy nyilatkozott, hogy házasságban élt és él; 41% élettársi kapcsolatban élt és él, 1% pedig különélő partnerrel volt és van kapcsolatban (3. ábra/a. panel).

Az anyák fennmaradó 6 %-a számolt be arról, hogy partnerkapcsolati helyzete változott a várandósság 7. hónapja és a gyermek féléves kora között. Az esetek felében a partner itt is azonos maradt, csak a partnerkapcsolat jellege változott: ez elsősorban házasságkötést jelent.  (3b. ábra). A többi esetben összeköltözés, vagy épp szétköltözés történt, de maga a kapcsolat itt is megmaradt. A partner maga a válaszadók mindössze 2%-ának esetében változott a várandósság hetedik hónapja és a gyermek féléves kora közötti időszakban. Ez túlnyomórészt azt jelentette, hogy az anya várandóskori partnerkapcsolata megszűnt, és a kérdezés időpontjában még nem volt új partnere (3c. ábra). Ennél jóval ritkább az új partner belépése az anya életébe a gyermek féléves koráig.  

[1] A jelenlegi előzetes elemzéshez több, mint 5000 megválaszolt várandós kérdőív, és csupán 1500 féléves kori kérdőív állt rendelkezésünkre. Ez tendenciáiban várhatóan nem, de elemszámában nyilván jelentősen kihat a közölt eredményekre.