Az első 1000 válaszadó adatai szerint a hetedik hónapban lévő várandósok nemcsak a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat veszik igénybe, hanem jelentős mértékben támaszkodnak a magán ellátórendszerre is. Ez összhangban van azzal, hogy míg a GDP-arányos összes egészségügyi kiadás Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent (2003-ban 8,1%, 2015-ben viszont csak 7,2% volt), addig a lakossági magán egészségügyi kiadások egyre nagyobb arányúak, 4,7-4,9% körüliek (lásd a KSH adatait).

A Kohorsz ’18 első eredményei szerint a várandósok 36%-a vette igénybe kizárólag a társadalombiztosítás által finanszírozott nőgyógyász orvos szolgáltatását várandóssága első hét hónapja során, a kismamák csaknem kétharmada viszont magánorvosi ellátásban is részesült – 30% tb-támogatott és magánorvosi ellátásban párhuzamosan, 34% pedig kizárólag magán nőgyógyászati rendelésen járt.

A laborvizsgálatok jelentős részét (82%) a társadalombiztosítás finanszírozta, ugyanakkor ezen a területen is megjelent a magánszféra. 3% kizárólag magán ellátásban, 14% pedig vegyes rendszerben végeztette el ezeket a vizsgálatokat. Az ultrahang vizsgálatokra szintén jellemző, hogy nagy részüket a magán ellátórendszerben végeztetik a kismamák. Míg 36%-uk úgy nyilatkozott, hogy csak az állami ellátást veszi igénybe, addig 22% csak a magán ellátást, 42% pedig vegyesen a kettőt.

A várandósság alatt előírt orvosi vizsgálatok túlnyomó részét nagy arányban teljesítették a kismamák: mindössze 2-2%-uk nem vett részt terheléses cukorvizsgálaton, ultrahangon vagy laborvizsgálaton. A fogorvosi ellenőrzést azonban már hajlamosabbak voltak kihagyni: a megkérdezett várandósok 34%-a nem vett részt fogorvosi vizsgálaton, annak ellenére, hogy a várandósság alatt bizonyítottan gyakoribb a fogínygyulladás, a fogínysebek kialakulása, a fogerózió, a fogak kilazulása, és a fogszuvasodás. A kezeletlen szájüregi betegségek pedig növelhetik a koraszülés, az alacsony születési súly és a preecclampsia esélyét (lásd bővebben itt és itt).