A Kohorsz’ 18 kutatásban részt vevő, jellemzően hetedik hónapban járó várandósok, illetve az apák alapvető demográfiai és társadalmi jellemzőit mutatjuk be a következőkben, a kérdőívünkre válaszoló anyák válaszai mentén. A kutatásba bevont családok az ország egész területén élő, gyermeket váró családokat képviselik.
Életkor szerinti jellemzők
A válaszadó szülők között a 30-34 éves korosztály a legnépesebb: az anyák 30%-a és az apák 29%-a tartozik ebbe a csoportba. Az anyák esetében a 25-29 éves (27%), míg az apák esetében a 35-39 éves (24%) korosztály a második leggyakoribb. A tinédzser várandósok aránya 6%, míg a 40 éves és annál idősebb válaszadók aránya 5%.
A házas- vagy élettársi kapcsolatban élő gyermeket váró szülők körében megfigyelhető az a jól ismert tény, miszerint többnyire a férfi az idősebb: 73% azon párok aránya, ahol a férfi kora legalább egy évvel meghaladja a nőét. Az apák jellemzően 3,5 évvel idősebbek a várandósoknál. A fiatalabb anyák esetén jóval nagyobb annak az esélye, hogy idősebb férfival vállalnak gyermeket. Az anya korának növekedésével ugyanis csökken a párok közötti átlagos korkülönbség.
Családi állapot szerinti jellemzők
Mivel az élettársi kapcsolatok elterjedésével egyre több nem házas pár él együtt és vállal gyermeket, így a hivatalos családi állapot mellett a ’valós’ párkapcsolati helyzetet is vizsgáltuk. A gyermeket várók eszerint két nagy csoportra oszlottak: 55%-uk házastársával élt együtt, 41%-uk – hivatalos családi állapottól függetlenül – élettársi kapcsolatban élt, vagyis az továbbra is elmondható, hogy házasságban némileg többen vállalnak gyermeket. A partner nélkül vagy külön élő partnerrel gyermeket vállaló várandósok aránya csupán 4% volt.
Utóbbi csoport kapcsán fontos kutatási eredmény, hogy azon várandósoknak, akik nem éltek együtt születendő gyermekük apjával is több mint a fele (54%-a) mégis szoros párkapcsolatban, ún. látogató párkapcsolatban állt az apával. A másik véglet az a ritka jelenség, akik partner nélkül vállaltak gyermeket, 4-5 százalékuk úgy, hogy nem tudták ki a születendő gyermek apja. A fennmaradó mintegy 40 százalék (az összes szülés mintegy 2%-a) tudta ki a születendő gyermek apja, de nem élt vele párkapcsolatban.
Napjainkban figyelemre méltó a szülést követő házasságok jelentősége, ezért érdekesek lehetnek az élettársi kapcsolatban élők házasodási tervei. Az élettársi kapcsolatban élő várandósok többsége, 62%-uk tervezte, hogy „valamikor” összeházasodik majd párjával, míg a házasságkötést egyértelműen elutasítók („semmiképpen sem” házasodók) aránya csupán 11% volt.
A partnerkapcsolati helyzet összefüggést mutatott a gyermekszámmal. A házasságon kívüli (élettársi kapcsolatban vagy anélkül) gyermekvállalás az első (51%) és a legalább negyedik (56%) gyermek várása esetén volt gyakoribb. Az összefüggés mögött egyfelől az állhat, hogy sok nő az első gyermeke vállalását követően, de a további gyermek születése előtt házasodik meg, másfelől a házasságban élők nagyobb eséllyel vállalnak második vagy harmadik gyermeket.
A gyermekvállalás partnerkapcsolati hátterét tekintve erős az iskolai végzettség hatása. A nem házasként történő gyermekvállalás a diplomás nők körében a legritkább (22%). Az érettségizetlen, gyermeket vállaló nőkre jellemzőbb az élettársi kapcsolat (62%), és ebben a csoportban koncentrálódik az együtt élő partner nélküli gyermekvállalás is (9%).
