Kutatási szakaszok

Várandósság – magzati kor

A Kohorsz ’18 adatfelvétele 2018 elején vette kezdetét a várandósok felkeresésével, így hazánkban egyedülálló módon már magzati korban sokat megtudhattunk a születendő gyermekek társadalmi-demográfiai hátteréről. A mintavételhez az országos védőnői hálózat területi körzeteit vettük alapul, így tudtuk biztosítani a minta reprezentativitását.

Az adatfelvételhez 8287 várandós csatlakozott. A velük történő adatfelvételt – megfelelő felkészítést követően – a körzetben dolgozó védőnők végezték: összesen 721 védőnő és 64 vezető védőnő segítette az adatfelvételt, amely 2019 márciusában zárult.

Féléves kohorsz-babák

Kutatásunk második adatfelvételi hullámára a megszületett gyermekek féléves korában került sor, 2018. június és 2019. november között. Ezt a lekérdezést szintén a védőnők végezték. A féléves csecsemőket vizsgáló szakaszban 7859 fő ismét válaszolt a megkeresésünkre. Emellett további 384 olyan kismama is becsatlakozott a kutatásba, akiket védőnőik a korábbiakban is felkértek már, ám a várandós kérdőívre valamely oknál fogva nem tudtak válaszolni. Így a féléves kutatási szakaszban összesen 8365 gyermek – köztük 243 ikerbaba – felnövekedéséről gyűjthettünk adatot.

Másfél éves gyermekek és apakutatás

2019 áprilisában ismét felkerestük válaszadóinkat a gyermekük másfél éves korában esedékes kérdőívekkel. Ezeknek a kérdőíveknek a felvételét már hivatásos kérdezőbiztosok végezték, az Inspira Research Kft. munkatársai. Az adatfelvétel nem várt különlegessége sajnos az lett, hogy a koronavírus terjedése miatt, a veszélyhelyzet 2020. márciusi bejelentésétől annak júniusi feloldásáig a terepmunka szünetelt, és azt követően is nehezített körülmények között folytatódhatott csak – tekintettel a vírus második szakaszának őszi felfutására. Az adatfelvétel 2020 decemberében zárult, mintegy 5000 anya/gyermek részvételével.

Ennek a kutatási szakasznak fontos célkitűzése volt az is, hogy az anyák mellett az apákat is felkeressük és az ő nézőpontjukat is megismerjük. Ennek érdekében egy mintegy 20 perces telefonos kérdőívet állítottunk össze, amely többek között kitért az apák gyermekkel végzett tevékenységeire, a gondozási feladatok megosztására, az apai szerepfelfogásra, és a munka és családi élet összeegyeztetésének nehézségeire. Mintegy 2000 apa tisztelt meg minket válaszaival.

Anyai munkavállalás

2021 novemberében zárult le a következő, anyai munkavállalásra vonatkozó adatfelvételi hullám, amelynek során egy éven keresztül telefonon kérdeztük a 2,5 éves gyermekeket nevelő anyákat arról, hogy a GYED időszakának lejártával hogyan szervezik a mindennapokat, a gyermekfelügyeletet és hogyan alakult munkavállalói karrierjük. Összesen mintegy 5700 anya osztotta meg velünk tapasztalatait.

Hároméves gyermekek

2021 májusában indult a jelen kutatási program keretén belül tervezett következő és egyben utolsó adatfelvételi hullámunk, amely szintén sokféle témakört ölel fel. Kérdeztük az anyákat például saját és férjük/partnerük munkavállalásáról, a kettejük közötti munkamegosztásról, valamint a hároméves gyermek mindennapjairól, fejlődéséről és egészségéről. Ez az adatfelvételi szakasz 2022. júniusban zárult le, közel 6000 család részvételével.

Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megfelelő finanszírozás mellett további adatfelvételi hullámokkal keressük fel a kutatásban résztvevő gyermekeket és családjaikat, hogy egészen felnőttkorig követhessük felnövekedésüket, életútjukat.

A kutatás előrehaladásáról a Népességtudományi Kutatóintézet weboldalán is tájékozódhat.

A kutatás megvalósításához a Népesedési Kutatások Alapítvány szakmai támogatást nyújt, együttműködési megállapodás alapján.

Dél-dunántúli Vizsgálat

A fentiek mellett 2019. április és 2020. március között a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetével együttműködésben egy mintegy 250 fős Dél-dunántúli almintán pszichológiai kérdésekre fókuszáló kiegészítő kutatási szakasz is zajlott a gyermekek egyéves korában.

A vizsgálat célja az volt, hogy egy kisebb csoport megkeresésével még pontosabb képet kaphassunk a gyermekek érzelmi és megismerő képességeinek fejlődéséről, és az ezekre hatást gyakorló tényezőkről. Az adatfelvétel során a szakértő kérdezők a szülői kérdőívek felvétele mellett a gyermekekkel végzett játékos feladatok megfigyelése során regisztrálták a gyermekek viselkedését és képességeit.