Anyai egészség

Kutatásunk második szakaszában a féléves gyermeket nevelő anyák egészségi állapotát és életmódját is vizsgáltuk és ezt összevetettük a terhesség ideje alatt mért egészségi állapottal. A várandósság ideje alatt készített felméréshez hasonlóan most is arra kértük az anyákat, hogy egy 5 fokú skálán értékeljék egészségi állapotukat nagyon jó és nagyon rossz között. Az eredmények szinte teljesen megegyeznek a várandósság idején mért értékkel: az anyák igen jelentős része (87,8 százalék) jónak vagy nagyon jónak érzi saját egészséget. Nagyon kis százalékuk (0,11) nyilatkozott rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról. Az előző adatfelvétellel összehasonlítva az mondható, hogy a várandóssághoz képest 5,5 százalékponttal nőtt azoknak az anyáknak az aránya, akik nagyon jónak vélik egészségi állapotukat.

A jó/nagyon jó szubjektív egészség a fővárosban élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező, jobb anyagi helyzetben lévő, házastársukkal élő anyák körében fordult elő a legnagyobb arányban. A legnagyobb különbséget az anyagi helyzet jelentette, ugyanis azok között, akik úgy ítélték meg, hogy könnyen meg tudnak élni a háztartásuk jövedelméből, másfélszeres volt a jó egészségűek aránya azokhoz képest, akik számára nagy nehézségeket jelent a megélhetés. Az iskolai végzettség szintén egyértelmű összefüggést mutatott a szubjektív egészséggel, a legfeljebb 8 osztályt végzett anyák 82, míg a felsőfokú végzettségűek 91,5 százaléka nyilatkozott jó egészségi állapotról.

Az általános egészségi állapot mellett kíváncsiak voltunk, hogy fellépett-e az anyáknál szülés után valami negatív következmény vagy egészségügyi probléma. A szülő nőknek kicsivel több mint a fele (53,3 százalék) nem panaszkodott semmilyen problémára a szülést követően. A leggyakoribbak a szoptatással kapcsolatos gondok voltak: mellbimbó fájdalom (21,6 százalék), emlőgyulladás (9,9 százalék) és egyéb szoptatási probléma (12,5 százalék) merült fel. Összességében az anyák több mint harmada (35 százalék) küzdött valamilyen szoptatással kapcsolatos problémával. Ez az arány magasabb volt az első gyermekes anyák körében (42,6 százalék), szemben a legalább 4 gyermeket nevelők 19,6 százalékával.

Szintén nem elhanyagolható, hogy a szülést követően nagyjából minden huszadik anyát érintette vizelettartási, a gátsebbel kapcsolatos, illetve a császármetszés sebével kapcsolatos probléma. Ezek mellett többen panaszkodtak a szülést követően jelentkező aranyérre, derék- és hátfájdalmakra, szétnyílt hasizomra, hólyagproblémákra, vérzésre és magas vérnyomásra, de a pszichés problémákat ugyancsak többen említették.

Az anyák egészségi állapotáról és a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról” című kutatási jelentésünkben olvashatnak bővebben.