A gyermekek féléves-kori adatfelvételében kíváncsiak voltunk a szülés körülményeire is. Megkérdeztük az anyákat, hogy hol szültek, kik voltak jelen a baba születésénél, továbbá hogy hány éjszakát töltöttek kórházban a szülés előtt és után.
A megkérdezett anyák döntő többsége (97,6 százalék) állami fenntartású kórházban vagy klinikán szült, 1,8 százalékuk jelölt meg a szülés helyszíneként magánkórházat, és mindössze 35 fő (0,4 százalék) hozta világra otthonában gyermekét. A kedvezőbb társadalmi háttérrel bíró nők választották inkább a magánkórházakat, ugyanakkor azoknak a nőknek, akik magánkórházakban terveztek szülni, végül 71 százaléka szült ténylegesen ott, 27 százalékuk azonban állami fenntartású kórházakban és 2 százalékuk otthon vagy egyéb helyen szülte meg gyermekét.
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy sok nő számára fontos az apa jelenléte a születéskor, mind lelki támogatás, mind fizikai, mind hormonális szempontból (Németh, 2020; Varga, 2009). A Kohorsz ’18 kutatásban a nők több mint felénél (56,7 százalék) bent volt a gyermek apja a szülésnél. Az „apás-szülések” aránya azonban meglehetősen különböző az egyes társadalmi csoportokban: minél kedvezőbb a várandós társadalmi helyzete (minél iskolázottabb, minél jobb anyagi körülmények közt él), annál nagyobb valószínűséggel volt bent az apa a szülésnél. Ugyancsak gyakoribb az apa jelenléte a szülésnél, ha kevés gyermeke van a párnak és házasságban élnek.
A szülések 10,6 százalékában más családtag vagy barát (is) volt jelen. A nők felénél választott szülészorvos volt jelen és egynegyedüknél választott szülésznő (is) a szülésnél.
A szülés után átlagosan 4 éjszakát töltöttek az anyák kórházban. A leggyakoribb a szülést követő 3 éjszakányi benntartózkodás. A kórházban töltött éjszakák száma több tényezővel is összefügghet: egészségi állapot, várandósság alatti komplikációk, külső körülmények. A rosszabb egészégi állapotban lévők, vagy problémás várandósságot viselők töltöttek nagyobb eséllyel több időt a kórházban már a szülés előtt. Több éjszakát kellett az anyának szülés után kórházban töltenie, ha császármetszéssel, különösen ha előre nem tervezett császármetszéssel szült, vagy ha a várandóssága során bármilyen egészségi probléma, komplikáció lépett fel.
A gyermekek születéséről és a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról” című kutatási jelentésünkben olvashatnak bővebben.
Felhasznált irodalom:
Németh T. (2020). Családtervezés, várandósság, szülés, korai gyermekágy a gyakorlati tapasztalatok alapján – Fókuszban a pszichoprofilaxis egy modellje, a „Szülői hivatásra felkészítő kurzus”. In. Danis I. és mtsai. (szerk.). A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata I. kötet (138-164). Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet.
Varga K. (2009). Szexualitás, szülés, kötődés: az oxitocin pszichoemotív hatásai. In. Bagdy E., Demetrovics Zs. és Pilling J. (szerk.). Polihistória –köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából (449–476). Budapest: Akadémiai Kiadó.
