A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei címmel jelent meg a közelmúltban Kopcsó Krisztina, Ökrös Fruzsina és Boros Julianna tanulmánya, a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatait felhasználva.

MILYEN EREDMÉNYEKET KAPTUNK?

A több, mint 2500 gyermek adatait elemző tanulmányból fény derült arra, hogy a másfél éves gyermekek többsége rendszeresen használt digitális médiaeszközöket 2019-20-ban. A leggyakrabban használt médiaeszköz a tévé volt: a másfél éves gyermekek 71,7%-a legalább heti gyakorisággal, 43,6%-a pedig naponta nézett tévét az anyai beszámolók szerint. Mobiltelefont vagy tabletet mintegy ötödük használt a mindennapokban: 21,2%-uk nézett mobileszközön napi szinten videókat/filmeket, és 18,7%-uk használt aktívan érintőképernyős eszközt napi gyakorisággal (vagyis az ujjával görgette, tapogatta is azt). A napi rendszerességű képernyőhasználat minden eszközt egybevetve a gyermekek mintegy felére, 49%-ára volt jellemző.

Ami a képernyőzés időtartamát illeti, egy tipikus napon a gyerekek átlagosan 85,7 percet töltöttek médiahasználattal, miközben a leggyakrabban említett érték a napi 60 perc volt. Fontos megjegyezni, hogy azon gyerekek körében, akik napi szintű felhasználók, az átlagidő 2 órát tett ki. Az egy órát a gyermekek 37,5%-ának napi képernyőideje haladta meg. Az anyák legnagyobb arányban (62,1%) arról számoltak be, hogy közös szórakozás céljából engedik meg gyermeküknek a médiahasználatot. Emellett a gyermekek mintegy felére jellemző, hogy aközben képernyőznek, amíg az anya házimunkát végez (53,5%), illetve, hogy az anya a gyermek fejlesztésének célját látja a médiaeszközben (52,8%).

A gyermekek túlzott napi képernyőideje jelentős összefüggést mutatott az őket gondozó anyák szociodemográfiai hátterével és életkorával. A magasabb jövedelmű háztartásban élő, magasabb iskolai végzettségű, házas, munkaviszonnyal rendelkező és 30 éves vagy annál idősebb anyák gyermekeire kisebb arányban volt jellemző a napi 1 órát meghaladó képernyőhasználat, mint az alacsonyabb jövedelmű vagy végzettségű, munkaviszonnyal nem rendelkező, és fiatalabb anyák gyermekeire.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy azon gyerekek esetén, akik több, mint napi 30 percben használtak digitális médiaeszközöket, kisebb a valószínűsége annak, hogy a szüleik majdnem mindennap mondókáznak nekik és játszanak velük.

HALLGASSA MEG A TÉMÁBAN KÉSZÜLT PODCAST ADÁST IS!

A kora gyermekkori digitális médiaeszköz használattal és annak káros hatásaival részletesen foglalkozik a Válasz Online podcast adása, amelyben munkatársunkkal, Kopcsó Krisztinával, és Pogány Ákossal, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusával, az Alfa Generáció Labor kutatójával beszélgettek, valamint a Válasz Online riportja.