A Kohorsz ’18 kutatásban törekedtünk arra, hogy minél részletesebb képet kapjunk a magyarországi várandósok lakáskörülményeiről. E cikkünkben a lakáshasználati jogcímeket, az ingatlanok méretét és felszereltségét tekintjük át.

A lakástulajdon Magyarországon meglehetősen gyakori a gyermekvárás időszakában: 10-ből 8 várandós olyan ingatlanban él, amely - legalább részben - saját vagy partnere/rokona tulajdonában áll. A várandósok 43,3%-a él olyan saját ingatlanban, melynek – legalább részben – tulajdonosa. Az esetek szintén jelentős hányadában (36,1%) az anya az ingatlan tulajdonosával partneri, vagy rokoni kapcsolatban áll. Bérelt lakásban vagy lakrészben a várandósok 15%-a várja a babát.

A részben vagy egészben saját lakás birtoklása a várandósok körében a településmérettel növekszik. A bérelt lakás gyakorisága az 5000 fő alatti lakosságszámú településeken élő várandósok esetében igen csekély (10% alatt), majd a lakosságszámmal párhuzamosan ez egyre növekszik. A vidéki nagyvárosokban élők 20,7%, míg a Budapesten élő várandósok 22,3%-a várja bérelt ingatlanban gyermekét.

A lakáshasználat jogcíme a várandós kapcsolati státuszával is összefüggést mutat. A résztvevők összességéhez képest a házasok körében valamelyest gyakoribb a – legalább részben – saját ingatlan (56,1%), míg az élettársi kapcsolatban élő anyák esetén gyakoribb a lakás bérlése (19,2%).

A saját lakásában élő várandósok közel fele, 46,6 százaléka tulajdonos ugyan, de az ingatlanára felvett lakáshitelt is törleszt. A lakáshitel törlesztése nagyobb arányban (52,7%) jellemzi a vidéki, 50 ezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken élő várandósokat. Az ingatlanhitel emellett erősen kapcsolódik a párkapcsolati státuszhoz is: a házasok 50,6, míg az élettársi kapcsolatban élő tulajdonosok mindössze 37,5 százaléka él hitellel terhelt ingatlanban várandóssága időszakában.

A lakástulajdon mellett a bérelt, vagy partnerként, rokonként használt ingatlanokat egyaránt figyelembe véve, a várandósok által lakott ingatlanok átlagos mérete 88 m², amely a településmérettel fordított arányban alakul: a kisebb településektől Budapest felé haladva egyre csökken, 95 m²-től egészen a fővárosi 72m²-es becsült átlagnagyságig. Gyermekszám tekintetében a legnagyobb – 92m²-es átlagos lakásméretet – a 3. gyermeket váró anyák adták meg, ennél nemcsak a kevesebb, hanem a 3-nál több gyermeket nevelők átlagos lakásmérete is kisebb (86m²). A lakások átlagos szobaszáma – az egész- és félszobákat egyaránt figyelembe véve – 3 szoba.

A válaszok alapján úgy tűnik, a válaszadók döntő többsége megfelelő lakáskörülmények közé várja gyermekét. A lakások kapcsán a komfortfokozatot vizsgálva a válaszadók 4-5%-ánál mutatkoztak komoly hiányosságok (vezetékes víz, vízöblítéses WC, fürdőszoba hiánya).

A megkérdezett várandósok többsége, 74%-a lakik olyan lakásban, vagy házban, amelyhez kert is tartozik. Ennek gyakoriságát nyilvánvalóan a település típusa határozza meg leginkább. A kistelepüléseken élők szinte kivétel nélkül kertes házban élnek, de a budapesti várandósok 46%-ának otthonához is tartozik – akár közös használatú – kert.