A gyermeket váró családok mindennapjaiba kissé betekintve megvizsgáltuk, hogy milyen felszereltségű otthonokba érkeznek a babák.

A modern informatikai, elektronikai eszközök gyakorisága a háztartásokban például igen általános. A várandósok 94,3 százalékának háztartásában van internet, 96,9 százalékában okostelefon, 88,5 százalékában számítógép. Hitelkártyával, bankkártyával az anyák 93,2 százaléka rendelkezik. Nagyképernyős televízió a háztartások 84,4 százalékában található, és ennek eloszlása vegyes képet mutat. Amellett ugyanis, hogy az alacsonyabb státuszú családokban a legritkább, a magasabb iskolai végzettséggel, életkorral és gyermekszámmal párhuzamosan egyre többen döntöttek úgy, hogy bár megengedhetnék maguknak, nem érzik szükségesnek a megvásárlását.

A háztartás felszereltsége kapcsán az info-kommunikációs eszközök mellett néhány elektromos, műszaki berendezés meglétét és a személygépkocsi-használatot is vizsgáltuk. A műszaki cikkek közül a mosogatógép (40,8 százalék) és a légkondicionáló berendezés (22,5 százalék) mutatott ritkább előfordulást a háztartásokban. Személygépkocsi ugyanakkor a gyermeket váró családok 77,9 százalékának rendelkezésére állt.A településméret növekedésével általánosságban javul a háztartások felszereltsége. A személygépkocsival rendelkező háztartások aránya például a legkisebb, 1000 fő alatti lakosú településeken erősen elmarad az átlagtól, itt mindössze 63 százalék. A vidéki nagyvárosokban a 84,2 százalékot is meghaladja, de Budapesten is magas, 82,6 százalékos arányú. Emellett megállapíthatjuk, hogy főleg az első és második gyermeküket váró családok tartanak fenn személyautót (81-82 százalékos gyakorisággal). A legalább három gyermeket nevelő családoknak már csak mindössze 44,9 százaléka rendelkezik személygépkocsival. Iskolai végzettség és jövedelmi helyzet szerint is jól érzékelhető a gyakoriság-növekedés, amely a vizsgált két háztartási elektronikai eszköz, a mosogatógép és a légkondicionáló berendezés kapcsán is megfigyelhető.

A háztartások felszereltségén belül több, a kulturális tőkét képviselő tárgy meglétét, illetve mennyiségét is vizsgáltuk. Ezek közül képzőművészeti alkotás (jellemzően festmény) a családok 33,7 százalékának van birtokában, de a többség (50,8 százalék) nem igényli otthonába. A hangszerek esetében hasonló a hozzáállás, bár itt még erősebbek a különbségek: a válaszadók 28,8 százaléka birtokol valamilyen hangszert, 56,8 százalékuk nem érzi igényét a hangszervásárlásnak.

Emellett a háztartások kulturális ellátottsági szintjét a könyvek számának hagyományos változójával jellemeztük. Az eredmények itt meglepőnek mutatkoztak: a válaszadók 36,2 százalékának háztartásában kevesebb, mint 50 darab, tehát kevesebb mint egy polcnyi könyv található. További 19 százalékuknak is maximum egy polcnyi könyve van otthon. A fennmaradó, kb. 45 százaléknyi háztartásban már több polcnyi könyv van, közülük is összesen mindössze 2 százalékos arányban vannak az 1000-nél több könyvet birtokló családok.A vizsgált ’kulturális javakat’, mint a hangszer, képzőművészeti alkotás, vagy a könyvek száma a család kulturális tőkéjének képviselőjeként a kutatás további szakaszaiban is rendszeresen alkalmazzuk majd. Érvényességüket jól mutatják a hozzájuk kapcsolódó társadalmi-demográfiai háttér-különbségek. A legmarkánsabb különbségek a könyvek esetében, itt is főként az iskolai végzettség tekintetében figyelhetők meg: több polcnyi könyvet a legfeljebb 8 általános osztályt végzett anyák 11,3 míg a diplomás végzettségű anyák 72,2 százaléka birtokol. A végzettséggel növekvő gyakoriság a hangszer és a képzőművészeti alkotás birtoklásában is érzékelhető, de ezek esetén az ellátottság különbsége a jövedelem és településméret szerint már sokkal kisebb.