Munkamegosztás

Bár Magyarországon jellemző a nők nagy arányú munkaerőpiaci részvétele, a hagyományos társadalmi szerepeknek megfelelően a háztartási feladatok többsége a munka mellett is a nőket terheli.

A háztartás körüli teendőkkel kapcsolatban kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a válaszadó várandósok többsége szinte mindig egyedül végzi otthon a főzést (69,7 százalék), a mosást (60,9 százalék) valamint a takarítást (55,4 százalék). A bevásárlást, a szabadidős programok megszervezését, valamint a kiadások és bevételek figyelemmel követését a gyermeket váró szülők jellemzően megosztva végzik. A ház körüli kisebb javítások esetében pedig a várandósok 76,5 százaléka a partnerét jelölte meg, mint a feladat elvégzőjét.

Korcsoportok szerinti bontásban megállapítható, hogy a 20 év alatti és a 20-24 év közötti várandósok nagyobb arányban neveztek meg magukon és partnerükön kívül valaki más, külső segítséget az egyes háztartási feladatok elvégzésében. Ennek egyik lehetséges oka, hogy ezekben a korcsoportokban gyakrabban fordul elő, hogy a várandósoknak nincs saját lakása (sem önálló jövedelme), hanem saját vagy párjuk szüleinél élnek. A bevételek és kiadások valaki más általi nyomon követése esetében a 20 év alattiak 35,6 százaléka, 20-24 év közötti várandósok 10,7 százaléka nyilatkozott, míg ez az arány a 25-29 évesek körében 2,5 százalék, ami az életkor növekedésével tovább csökken. Hasonló tendencia figyelhető meg a ház körüli kisebb javítások elvégzése, a főzés, illetve a bevásárlás kapcsán is. 

A korábban bemutatott, megosztva végzett tevékenységek mellett külön foglalkozunk a háztartásban élő gyermekek ellátásának megosztásával. E kérdés kapcsán csak a legalább már egy gyermekkel rendelkező anyákat kérdeztük. Közülük összességében 62,8 százalék mondta azt, hogy párjával megosztva, 37,9 százalékuk pedig egyedül végzi el a gyermekek körüli feladatokat. Ha a kérdést a gyermekszám tekintetében vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk, hogy a negyedik, vagy többedik gyermek várásakor tovább csökken a feladatok egymás közötti megosztásának egyensúlya, és mindinkább az anya felé tolódik el. Míg a második vagy harmadik gyermeküket váró válaszadók 62,8 százaléka nyilatkozta, hogy partnerükkel megosztva látják el a gyermekek körüli feladatokat, addig ez az arány a negyedik, vagy többedik gyermeküket váróknál 50,8 százalékra csökkent.

Az adatfelvétel során arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a várandósok az apák családon belüli szerepéről. Bár korábbi kutatások alátámasztják, hogy a társadalom nagy része az apáktól is egyfajta kettős szerepet vár el (hagyományos kenyérkereső és családcentrikus szerep egyben), a Kohorsz ’18 kutatásban részt vevő várandósok egyértelműen a családcentrikus apaszerepet részesítik előnyben a hagyományos, kenyérkereső apaszereppel szemben: 77,9 százalékuk szerint egy apa ugyanolyan jól el tud látni egy kisgyermeket, mint egy anya. Sőt közel hasonlóan magas arányban értenek egyet azzal is, hogy egy férfi számára sokkal fontosabb több időt tölteni családjával, mint pluszmunkát vállalni. Ezzel az attitűddel összhangban utasítják el magas arányban a „hagyományos” férfi szerepet: a várandósok 80,1 százaléka nem ért egyet azzal, hogy sok pénzt keresni a legfontosabb cél egy férfi életében, és 77,7 százalékuk azzal sem, hogy a legfontosabb döntéseket a családban a férfinak kell meghoznia.