A születendő gyermek egészségét, fejlődését nagyban befolyásolhatja az anya egészségi állapota. A várandósok egészségére vonatkozó kérdések közül a szubjektív egészséget, a krónikus betegségeket, illetve a kimondottan a várandóssághoz kötődő tüneteket vizsgáltuk.

Az egészségi állapot szubjektív megítélése

A várandósok túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy egészsége jó vagy nagyon jó, és csak igen kis hányaduk értékelte kimondottan rossznak vagy nagyon rossznak az egészségét. Ez mind a kérdezés idejére, azaz a várandósság 7. hónapjára, mind pedig visszatekintve, a várandósságot megelőző 12 hónapra vonatkozóan igaz. Az, hogy jónak, vagy nagyon jónak ítélik saját egészségüket, egy kicsit magasabb arányban volt jellemző a magasabb iskolai végzettségűekre, a nagyobb településen, illetve jobb anyagi helyzetben élőkre, a házasokra, valamint az első gyermeküket várókra.

A gyermeket váró nők összességében kismértékben rosszabbnak ítélték az egészségüket a várandósság idejére, mint az azt megelőző évre vonatkozóan. A várandósság előtti, illetve a várandósság alatti szubjektív egészség között az átlagosnál nagyobb volt a különbség a legfeljebb 8 általánost végzettek, a legrosszabb jövedelmi helyzetben élők és a legalább harmadik gyermeküket várók esetében, azaz számukra a várandósság nagyobb arányban járt általános egészségromlással. 

Krónikus betegségek

Annak ellenére, hogy a többség jónak értékelte egészségi állapotát, a várandósok jelentős hányada küzdött egészségproblémákkal. Az anyák 34 százaléka számolt be a várandósságot megelőzően, 36 százalékuk a várandósság idején fennálló krónikus betegségéről. Azok aránya, akik több mint egy betegséggel küzdöttek, a várandósságot megelőzően 7,7, a várandósság során pedig 7,2 százalék volt.

A vizsgált betegségek közül a várandósság előtt az allergia (13,8 százalék), a pajzsmirigy rendellenességek (8,2 százalék), illetve a vérszegénység (7,4 százalék) voltak a leggyakoribbak. A várandósság során szintén ez a három betegség maradt a listavezető, de a vérszegénység előfordulása a duplájára nőtt, így minden hetedik anyát érintett (14,6 százalék).

Várandóssággal összefüggő egészségi problémák

Az általános egészségproblémákon túl, összességében a gyermeket váró nők csaknem fele (46,5 százalék) szembesült a várandósság egy vagy több szakaszában valamilyen, a várandósság kapcsán fellépő egészségi problémával. Ha az egyes terhességi harmadokat külön-külön vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az első trimeszterben a várandósok 28,5 százaléka, a második trimeszterben 27,6 százaléka, a harmadik trimeszterben (a kérdezést megelőzően, vagyis nem a teljes trimeszterben) pedig 21,9 százaléka tapasztalt valamilyen kellemetlenséget. Azok aránya, akik két trimeszterben is találkoztak valamilyen egészségi problémával, 14,8 százalék, míg a mindhárom szakaszban szenvedőké 7,4 százalék volt.

A leggyakoribb probléma a terhességi cukorbetegség volt, de a hüvelyfertőzés, a hüvelyi vérzés és a vészes terhességi hányás is sokakat érintett. Természetesen az egyes tünetek előfordulása a terhesség egyes szakaszaiban jelentősen eltért: míg a hüvelyi vérzés és a vészes terhességi hányás inkább a várandósság kezdetén fordult elő, addig a terhességi cukorbetegség előfordulása inkább a későbbi szakaszokra koncentrálódott.