A szülés ára

Magyarországon a várandósgondozást és a szülést társadalombiztosítás finanszírozza, mégis, a 2018-2019 során szülő nők számára jelentős kiadással járt ez a folyamat. Boros és szerzőtársai (2021) azt is kimutatták, hogy a várandósgondozási ellátás különböző formáinak igénybevétele szoros kapcsolatban áll az egyének társadalmi-gazdasági hátterével.

A Kohorsz ’18 kutatás második adatfelvétele, amely a gyermekek féléves korában zajlott, kitért a várandóssághoz és szüléshez kapcsolódó kiadásokra is, és ezeket három fő csoportba osztotta. A várandósság időszakában felmerült kiadások a várandósgondozáshoz kapcsolódó vizsgálatok, gyógyszerek és vitaminok költségeit takarják. A szüléshez kapcsolódó kiadások a szülés levezetését, kórházi tartózkodást és egyéb extra szolgáltatásokat tartalmazzák. A harmadik kiadás-típus - a szülésig megvásárolt babafelszerelések - tartalmazza többek között a kiságyra, babakocsira és babaruhára költött összegeket. A mintában szereplő gyermeket váró nők a várandóssághoz kapcsolódó átlagos 126 ezer forintos kiadásról számoltak be, míg a szülés átlagosan 108 ezer forintba került (azok számára, akik fizettek a szülés kapcsán), a babafelszerelések pedig 180 ezer forintba.

A megkérdezettek nagyjából harmada csak TB finanszírozott nőgyógyász általi várandósgondozást vett igénybe, nekik a várandóssághoz köthető kiadásaik átlagosan 51 ezer forintot jelentettek. A várandósok 60%-a vett igénybe legalább részben magán nőgyógyászati ellátást, ami jelentősen megnövelte a kiadásaikat. 146 ezer forintot fizettek átlagosan azok, akik TB és magánrendelés ellátását is használtak, a kizárólagosan várandósgondozási magánrendelés keretében ellátottak pedig még ennél is többet fizettek, átlagosan 194 ezret.A szülés árának alakulása több különböző tényezőtől függött. A szülés helyszíne (állami kórházban, magánkórházban vagy otthon), és a választott orvos vagy szülésznő jelenléte szerint is eltérő átlagos összeget fizettek a válaszadók. Nagyjából minden hatodik (17%) anya egyáltalán nem fizetett a szülésért, ők általában a várandósgondozás alatt is csak a TB-t vették igénybe, gyermeküket fogadott orvos nélkül hozták világra, állami kórházban. A többség azonban fizetett a szülés kapcsán. Az ő körükben az állami kórházi szülés kiadásait a fogadott orvos vagy szülésznő jelentősen megnövelte, 117 ezer forintos kiadásról számoltak be ennek a csoportnak tagjai, míg fogadott személyzet nélkül átlagosan 54 ezer forintot fizettek a szülésért az állami ellátásban. A magánkórházban szülők szülési költsége átlagosan 534 ezer forint volt.

A vizsgálat kitért arra is, hogy a pluszkiadások mennyiben javítják az ellátás minőségét az anyák szerint. Az adatok kimutatták, hogy többet fizettek azok, akik megválaszthatták a testhelyzetüket a vajúdáskor, illetve szüléskor. Mindezek mellett csupán kismértékben voltak elégedettebbek azok, akik többet fizettek az egészségügyi szolgáltatásokért.Baji és munkatársai (2017) egy kutatásukban beszámoltak arról, hogy azon szülések esetén, ahol választott orvos van jelen, több beavatkozás történik, de a szülő anyák méltóságteljesebb bánásmódról számolnak be. A Kohorsz ’18 kutatásból is kiderült, hogy a szülés magasabb költsége a választott orvos jelenlétével, és a testhelyzet megválasztásával is összefügg, így a pluszkiadások egyik motiváló tényezője feltehetőleg a biztonság- és kontroll érzet fokozása.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a születés körüli kiadásokat a 2018-2019 során szülő nők körében megnövelte a magánellátás igénybevétele, illetve a fogadott orvosnak, szülésznőnek fizetett hálapénz. A kiadások mértéke továbbá összefüggött az anyák társadalmi-gazdasági helyzetével; jobb szubjektív anyagi helyzetben lévők nagyobb kiadásról számoltak be. Az eredmények azt is jelzik, hogy a várandósok többsége igényt tartott a szülést övező fizetett szolgáltatásokra, még akkor is, ha nem magánkórházban szülte gyermekét. Ez előrevetíti a jogszabályozási környezet adatfelvételünket követő változásának problémáit, hiszen az állami ellátásban szülő nők nagy többségének jelenleg nincs lehetősége orvost vagy szülésznőt fogadni.

 

Felhasznált irodalom:

Baji, P., Rubashkin, N., Szebik, I., Stoll, K., & Vedam, S. (2017). Informal cash payments for birth in Hungary: are women paying to secure a known provider, respect, or quality of care?. Social Science & Medicine, 189, 86-95.

Boros, J., Kopcsó, K., & Veroszta, Z. (2021). A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságai: a magán-és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlenségek. Orvosi Hetilap, 162(35), 1402-1412.