A Kohorsz ’18 kutatás harmadik szakaszában, a gyermekek másfél éves korában telefonos vizsgálat keretei közt az apákat is megkérdeztük a szülőség nehézségeiről és örömeiről. A most bemutatott előzetes, leíró eredmények 2025 válaszadó adatain alapulnak.

A munka és az otthoni teendők viszonya

Gondolhatjuk, hogy a szülőség komoly kompromisszumokkal és lemondásokkal jár. Az talán nem kérdés, hogy a szülőknek kevesebb szabadideje marad, de vajon milyen kölcsönhatásban vannak egymással az apák munkahelyi és otthon elvégzendő feladatai? Az 1. ábrán látható, hogy az elmúlt három hónapban milyen arányban fordult elő az apákkal, hogy munkából hazaérve már nem maradt energiájuk az otthoni feladatok elvégzésére.  Az apák kicsit több mint egyharmada (35%) válaszolta kérdésünkre, hogy az elmúlt három hónapban sosem volt túl fáradt, hogy munka után besegítsen a háztartásban, 24,6% ritkán, 27% havonta néhányszor, és 13% akár hetente többször is. Hasonló eloszlásban láthatjuk, hogy az apák az elmúlt három hónapban mennyire nehezen teljesítették családi kötelezettségeiket a munkahelyi terheltségük miatt.

Tehát az már világos, hogy a munka elvesz a házkörüli teendőkre fordítható energiákból, de van vajon visszafelé is hatása? Romlik a munkateljesítményünk apaként az első másfél év után? Erre a kérdésre a választ szintén az 1. ábrán találjuk. Adataink szerint az apák majdnem 70%-ával nem fordult elő, hogy a munkavégzését rontsák az otthoni teendők, 18,4%-nál ritkán, 10,7%-nál havonta néhányszor és csupán 2%-uknál hetente többször. Viszonylag gyakrabban fordult elő, hogy a munkahelyi kötelezettségeikre nehezen koncentráltak családi feladataik miatt.  A válaszadók 24,4%-a ritkán, 14,2%-a havonta néhányszor, 3,6%-a hetente többször szembesült ilyen nehézségekkel, 57,7% pedig nem tapasztalt ilyen jellegű problémát.

Az adatokból összességében azt láthatjuk, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartása okoz nehézséget a válaszadó apák számára, és az egyensúly gyakrabban borul fel a magánélet, mint a munka rovására.

Az apák többnyire tehát családi kötelezettségeik mellett is megfelelően tudják ellátni munkájukat. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy gyermekük születése vajon hatással volt-e a munkahelyi kilátásaikra vagy az anyagi helyzetükre?

Gyerekvállalás ≠ karrier + pénz?

Egy új jövevény a családban komoly anyagi kiadásokkal jár, és a megosztott figyelem a munkahelyi ranglétrán való előrehaladást is gátolhatja. De mi a véleménye erről az apáknak?

Érdekes módon a megkérdezettek 21%-a értékeli úgy, hogy jobb, vagy sokkal jobb lett az anyagi helyzete, mint a gyerekvállalás előtt, 69% szerint semmit sem változott, és csak 9% számára lett rosszabb, vagy sokkal rosszabb.

Az apák munkahelyi kilátásait tekintve szintén pozitív tendenciákról számolhatunk be: 80% nem észlelt változást, 17% érzi jobbnak a lehetőségeit és kevesebb, mint 3% rosszabbnak.

A médiában talán a legtöbbet az anyák munkaerőpiaci lehetőségeiről olvasni. Kétségtelenül nehéz a visszailleszkedésük, a munkáltatók is kevésbé nyitottak a családos nőkre. Ennek megfelelően az apák 9,5%-a gondolja úgy, hogy partnerük jobb munkahelyi lehetőségekkel bír, mint a szülés előtt, 68,5%-uk nem lát különbséget, és több, mint 22%-uk szerint romlottak a párjuk lehetőségei.

Összességében megállapítható, hogy a fenti, munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó kérdések eredményeivel összhangban az apák többségének munkahelyi kilátásait és anyagi helyzetét a gyermek születése véleményük szerint nem befolyásolta jelentősen, vagy ha mégis, inkább pozitív irányba.

A jövőben érdemes megvizsgálni, hogy jelen eredményeket mennyiben befolyásolja az, hogy a másfél éves gyermek személyében hányadik gyermeke született az apának.