A Kohorsz ’18 kutatás első, várandós hullámában a kérdezést megelőző hónapokra (azaz a várandósság időszakára) vonatkozó táplálkozási szokásaikról is kérdeztük az anyákat. A különféle egészséges és egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságáról a táplálkozási ajánlások mentén, az önkitöltős kérdőívben gyűjtöttünk adatokat.

A résztvevők háromfokú skálán jelölték, hogy milyen gyakran fogyasztottak bizonyos ételeket vagy italokat. A válaszok közül a két szélső érték az ajánlásnak megfelelő mértéket illetve a kifejezetten egészségtelen mértéket képviselte, a kettő között pedig lehetőség volt egy közepes mérték bejelölésére is. Az elemzéseket az önkitöltős kérdőívre legalább részben válaszoló anyák súlyozott adatain végeztük el, így összesen 8185 esetet tudtunk bevonni az elemzésbe.

Az anyai válaszok alapján a magyarországi várandósok nagyobb része naponta legfeljebb két adag gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt. A közepesnek tekinthető mennyiséget, naponta 3-4 adag gyümölcsöt a várandósok 43, ugyanennyi zöldséget pedig a várandósok 40%-a eszik. Az ajánlásnak megfelelő 5 vagy több adag elfogyasztása pedig mindössze a kismamák 12 és 7 százalékára volt jellemző.

A kismamák a folyadékfogyasztásra vonatkozó ajánlásokat nagyobb mértékben betartják. A várandósok 69 százaléka fogyasztott legalább 2 liter folyadékot naponta, 28% pedig 1-2 liter folyadékot. A várandósok kicsit több, mint fele szénsavas üdítőitalt, szörpöt vagy cukrozott teát sem fogyaszt nagy mennyiségben. 32%-uk ugyanakkor naponta 1-2 pohárral fogyaszt ilyesmit, 15%-uk pedig naponta 3 vagy több pohárral.

A tejtermékek napi szintű fogyasztása kapcsán a várandósok többsége (54%) kevesebb mint 5 dl, de több, mint 1 dl tej vagy tejtermék fogyasztásáról számolt be. Húst, halat vagy hüvelyeseket (pl. babot, borsót, lencsét) a kismamák túlnyomó többsége (71%) hetente legalább három alkalommal fogyasztott, 5%-uk azonban legfeljebb heti egy alkalommal.

Ami pedig a gyorsételeket, rágcsálnivalókat és édességeket illeti, a legegészségtelenebbnek tekintett gyakoriság (hetente 4 vagy több alkalommal történő fogyasztás) az édességeknél volt a leggyakoribb, a várandósok negyedére volt jellemző. Heti 2-3 alkalommal a várandósok fele fogyaszt édességeket, 24%-uk pedig ritkábban, mint hetente fogyaszt ilyesmit. A várandósok többsége emellett egyáltalán nem, vagy legfeljebb heti egyszer fogyaszt gyorsételeket (82%), valamint csipszet vagy sós rágcsálnivalót (64%). 15%-uk ugyanakkor heti 1-3 alkalommal fogyaszt gyorsételeket, 28%-uk pedig heti 2-3 alkalommal fogyaszt csipszet/sós rágcsálnivalót.

A felmért kilencféle fogyasztási kérdés közül a várandósok mindössze átlagosan 4 esetén teljesítik az ajánlást, átlagosan 3 esetén választották a közepesen egészséges fogyasztási szokásokat mutató válaszlehetőséget és átlagosan 2 esetén választották a legegészségtelenebb válaszlehetőséget.

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a várandósok többsége megfelelő mennyiségű folyadékot és húsfélét/hüvelyeseket fogyaszt, ugyanakkor a zöldség-gyümölcs-, valamint a tejfogyasztás átlagos szintje alacsonynak tekinthető. A cukrozott üdítőitalok és az édességek fogyasztása viszont a kívánatosnál magasabb.

Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kutatásban részt vevő várandósok mekkora hányadát fenyegeti az a veszély, hogy anyagi okokból nem jut megfelelő mennyiségű vagy minőségű élelmiszerhez. Ennek kapcsán azt mondhatjuk, hogy összességében a várandósok 11 százaléka tapasztalt meg valamilyen fokú élelmiszerbizonytalanságot, vagyis adott igenlő választ az ezzel kapcsolatos hat kérdés legalább egyikére. Leggyakrabban, az esetek 7 százalékában arra a kérdésre érkezett igenlő válasz, miszerint a várandósság ideje alatt előfordult, hogy az anya aggódott, hogy nem lesz pénze elegendő ennivalóra.