Folytatva az apákról szóló cikksorozatunkat most megvizsgáljuk a másfél éves gyermeket nevelő apák lelki egészségét.  A 2025 válaszadó adatainak előzetes elemzése alapján korábbi cikkünkben azt mutattuk be, hogy milyen változást jelentett a gyermek születése az apák munkahelyi életére, illetve utánajártunk az apák vélekedéseinek az őket érintő sztereotípiákról.

Depresszió és szorongás

A depresszió és a szorongás a leggyakrabban előforduló mentális betegségek. A depresszió tünetegyüttesére a szomorúság, lehangoltság mellett csökkent érdeklődés és az örömérzésre való képtelenség, testsúly- vagy étvágyváltozás, alvászavar (csökkent vagy fokozott alvás), nyugtalanság vagy gátoltság, fáradtság és erőtlenség, csökkent gondolkodási/összpontosítási/döntési képesség, alacsony önértékelés/önvádlás/bűntudat és életuntság, illetve a halál/öngyilkosság gondolatával való gyakori foglalkozás jellemző. A depresszív zavar diagnózisának felállításához ezek közül a tünetek közül legalább ötnek fenn kell állnia, legalább két héten keresztül (APA, 2013).

A szorongás a hétköznapi életben is használt fogalom. Használjuk a vizsga előtti izgulásra, a randevúra való készülődés izgalmaira, azonban a szorongásos zavarok kategóriájába súlyosabb problémák tartoznak, mint például a pánikbetegség vagy a különböző fóbiák (pl. pókoktól, közlekedési eszközöktől való félelem). Szorongásos zavar esetén a vezető tünet a túlzott mértékű félelem, szorongás és aggodalom.

A Kohorsz ’18 kutatás során arról kérdeztük a kisgyermekes apákat, hogy a kérdezést megelőző két hétben milyen gyakran tapasztaltak depressziós és szorongásos tüneteket. Ennek felmérésére négy kérdést tettünk fel, melyeket a klinikai gyakorlatban a depresszió és a szorongás gyors szűrésére alkalmaznak (PHQ-4; Kroenke és mtsai., 2009). A mérőeszköz a nemzetközi eredmények alapján abban az esetben jelez szorongásos illetve depressziós problémát, hogyha az ezekre jellemző két-két tünet egyikét a válaszadó csaknem minden nap tapasztalja, vagy mindkét tünetet meghatározott gyakorisággal tapasztalja. Ez alapján a kritérium alapján az apák 8,1 százalékánál feltételezhető szorongásos probléma, és 3,7 százalékuknál depresszív zavar (1. ábra).Élettel való elégedettség

Arról is megkérdeztük az apákat, hogy összességében hogyan látják az életüket, milyen mértékben elégedettek azzal. Amint az a 2. ábrán látható, a válaszadók több, mint háromnegyede legalább 8-as értékelést adott a 0-10-ig terjedő skálán, és mindössze az apák 5%-a számolt be közepes vagy annál alacsonyabb mértékű elégedettségről.  

Közeli barátok száma

A mentális egészség szempontjából meghatározó, hogy a személy milyen mértékben számíthat mások gyakorlati és érzelmi segítségére, támogatására. A Kohorsz ’18 kutatásban részt vevő apákat ennek kapcsán a közeli barátaik számáról kérdeztük. Eredményeink alapján a másfél éves gyermeket nevelő apáknak átlagosan 6-7 barátja van, a leggyakrabban előforduló érték az 5. Az apák 3%-a ugyanakkor egyáltalán nem rendelkezik közeli baráttal, míg 23% 10 vagy annál több közeli barátról is beszámolt.

-----
Előzetes elemzésünk a kohorsz-gyerekek másfél éves korában telefonon lefolytatott apakutatás nyers, 2025 fős adatbázisán alapszik. Az előzetes eredmények közlésének célja, hogy az anyai válaszok mellett a kisgyermekes apák véleményének is hangot adjunk. Az apakutatás ugyanakkor, az anyaival szemben, nem tekinthető reprezentatívnak, így a fentiekben leírtak nem feltétlenül tükrözik a magyarországi apák általános vélekedését.

Hivatkozott irodalom:

American Psychiatric Association (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th ed. Washington, DC: American Psychiatric Publishing.

Kroenke, K., Spitzer, R. L., Williams, J. B., & Löwe, B. (2009). An ultra-brief screening scale for anxiety and depression: the PHQ–4. Psychosomatics, 50(6), 613-621.